Te is kreatív vagy?!

"Egy olyan cégnél dolgozom, ahol havonta egy napra leülünk és ötletelni kell, hogyan javíthatók a cég statisztikái, üzleti eredményei. Ilyenkor van, hogy gyomorgörccsel megyek be, mert félek, hogy nem lesz jó ötletem, ráadásul nem is megy mindig felszólításra, hogy márpedig most pár óra alatt kitalálok valami nagyon jót. Pedig megnyugtatnak a vezetők is, hogy semmi gond, ha nem jut eszembe semmi, ráadásul többen leszünk és akkor majd csak beugrik a hallottak alapján nekem is valami. Sőt bármit lehet mondani, mert nincs jó vagy rossz, elvégre az ötletek után jön majd az, hogy mit is tudunk és akarunk megvalósítani, kipróbálni. Ennek ellenére, kicsit frusztrál, hogy vannak, akik csak úgy ontják magukból az ötleteket. Lehet beléjük több kreativitás szorult?"

Hogy, kibe szorult több kreativitás, azt nehéz eldönteni, mert ez egy összehasonlítás eredménye lesz. Ha magunkhoz mérjük a dolgokat, akkor biztos fogunk találni olyanokat, akik kreatívabbnak tűnnek, és olyanokat is, akik kevésbé kreatívak, mint mi.

Az első esetben, kicsit kényelmetlenül érezhetjük magunkat, akár még frusztrálhat is a dolog. Pedig ennek is van előnye, ha igyekszünk tanulni az esetből, az illetőtől, vagy ha nagyon kényelmesek vagyunk, akkor vele oldatunk meg számtalan kreativitást igénylő feladatot. Mégis sok esetben inkább tartunk ez ilyen személyektől, mert úgy véljük talán még okosabbak is. Ez pedig hibás következtetés, elvégre egyvalamiben jobbak, mint mi.

A másik esetben viszont okosabbnak hisszük magunkat, jobbnak, mint azok, akik hozzánk képest kevésbé kreatívak. Pedig ez is csak egy viszonyítási alap, ez még nem igazolja, hogy valóban folyamatos és magas színvonalat képviselünk a gondolkodás e területén. Jó esetben fejlődünk és még jobb feladatokat is bíznak ránk, rossz esetben nem fejlődünk sehova, csak élvezzük, hogy másokba még annyi képzelőerős sem szorult mint belénk. De...

Kik is a legkreatívabbak a világon?

A válasz pedig nagyon egyszerű. Egy kis gondolkodás után rögtön jönnek a válaszok, hogy a művészek, festők, szobrászok, írók, vagy azok, akik kreatív munkát kell végezzenek, mert reklámot készítenek, vagy épp tervezni kell valamit. És ebből adódik is, hogy a kreativitást minimum középkorú emberekhez kötik sokan. Pedig nem szabad összetéveszteni a valódi kreativitást a tapasztalattal.

A világon a legkreatívabbak az óvodások, ha kort kellene nézni, akkor az 5-7 éves gyerekek. Csak meg kell nézni, mit és hogyan is csinálnak. Ez biztos meglepő, és hihetetlen, de ha jobban belegondolunk, megláthatjuk, hogy a gyerekek még nagyon nyitottak a világra, akár egy kis kaviccsal is órákig el tudnak játszani, mert kreatívan megalkotják hozzá a legmegfelelőbb környezetet. Ezzel szemben a felnőtteket jobban korlátozzák a maguk kis sablonjaik, amiket évek során megtanultak, megtapasztaltak.

A kreativitás önmagában nem csak a képzelőerőt jelenti!

A kreativitás egyébként egy hétköznapi dolog, csak nem figyelünk oda rá mindennap, mert teljesen természetesnek vesszük. Mindenki megnyilvánul kreatívan, más-más élethelyzetben. Mert kreativitás kell ahhoz, hogy műszaki termékeket tudjunk mind jobban kezelni, hogy értékeljük a művészetet, hogy remekül főzzünk, hogy megszervezzük a nyaralást, hogy berendezzük a lakásunkat, stb.

Mit is tudnak a gyerekek, amiket sokszor ki is nevelnek belőlük?

Ha megnézzük, hogy játszanak, és milyen örömmel tudnak mesélni egy-egy álmukról, rögtön látszik, hogy a gyerekek elmélyülnek a játékban, örülnek az ötleteiknek, legyen az bármilyen képtelennek tűnő is, és meg is valósítják és olyannyira bele tudnak feledkezni, hogy úgy kell visszarángatni őket, hogy egyenek, igyanak, vagy már ideje aludni menni.

A kreativitás egy játékos, könnyed tevékenység. Nem csoda, hogy a stresszes, agyonhajszolt hétköznapokban már nem is értékeljük, amolyan úri mulatságnak tűnhet. Van, aki azt mondja, neki nincs erre ideje, energiája.

Mire jó a kreativitás?

Érdemes elgondolkozni azon, hogy nekünk mikor vannak jó pillanataink, amikor könnyen jön egy-egy ötlet, és még örömmel is valósítjuk meg? Melyek azok a területek, ahol eleve kitűnünk, közelebb áll hozzánk? Elvégre ezeken a területeken, könnyebben boldogulunk, és elvégezni is élvezettel teli, és feltölt energiával. Ezzel szemben mégis sokan azokra a területekre koncentrálnak, amikben gyengébbek és elkezdenek bizonyítani, hogy igenis meg tudják csinálni. Pedig ez sok feszültség, stresszel és kevesebb örömmel fog járni.

A stressz blokkolja a kreativitást, beszűkíti az érzékelést, ami ahhoz kell, hogy minél több és értékes információt gyűjtsön be agyunk, hogy azokból aztán új ötletek, elképzelések, tervek legyenek.

A kreativitás eredménye számos olyan eszköz, amit nap, mint nap használunk életünk minden területén. Tehát a kreativitás segíti az életünket, segít jobbá tenni azt, segít fejlődni, nem csupán a túlélés eszköze. A kreativitás és a fejlődés halála a "ezt mindig így csináltuk" vagy "ezt így szoktuk" kezdetű mondatok. De azt is valaki egyszer kitalálta, valamilyen problémára és miért ne lehetne fejleszteni, javítani, vagy teljesen újat kitalálni az életünk könnyebbé tételéhez?!

A kreativitás egy komplex tevékenység, nem csak szellemi tevékenység, mert akkor a megvalósítás hiányában puszta álmodozás marad, ráadásul nem egy elszigetelten végzendő tevékenység, hiszen információt is kell gyűjteni, ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció. És persze szinte minden érzékszervünkre is szükségünk van, hiszen látunk, hallunk, észlelünk valamit, amit átalakítunk megfelelő információvá, és már meg is van, mit szeretnénk látni, hallani, érezni, észlelni a végeredményképpen.

Mire figyeljünk a kreativitás előhívásakor?

Ha már nyitottak vagyunk, látunk, hallunk, érzékelünk stb., és eligazodunk az információk rengetegében, tisztában vagyunk azzal, hogy milyen területen is akarunk jobbak lenni, akkor rendelkeznünk kell egy kis belső motivációval. És persze a türelem sem árt.

Természetesen mondhatja bárki erre, hogy ez megvan, mit kell ezen még magyarázni. Saját helyzetünket tekintve lehet így is látszik. Sajnos sok esetben a motiváció, mint a bevezetőből is kiderült nem pozitív, inkább valamilyen görcsös akarás, ami a túlélésre sürget. Ennek eredménye a türelmetlen sürgetés, ami alatt jó, ha egyáltalán valami értelmes ötlet megszületik.

A valódi megoldást hozó kreatív válaszok megtalálásához, el kell lazulni, türelmesnek kell lenni és időt is kell fordítani rá!

Az agyunkat kellő impulzusnak is kell érnie, bátran álmodozzunk, valamint érdemes odafigyelni a szem edzésére, testtartásra, légzésre is.

Ezután jöhetnek a gyakorlatok a képekkel, színekkel, mindmap alkalmazása, személyiségrészek feltérképezése és harmóniájuk megteremtése, ötletbörze, inspirációs és intuíciós játékok.

Végül, nézzetek meg egy rövid tanulságos videót a kreativitásról!

Ken Robinson beszél arról, hogy az iskola, hogyan hat a kreativitásra. Klikk ide!

Mi a véleményed? Írd meg!